Sok tekintetben ugyanaz a cipő szorítja Magyarországot és Romániát. A különbség talán elsősorban a válságot megelőző időszak gazdasági mutatóiban mutatkozik meg. Romániában akkor közel kétszámjegyű GDP bővülés volt tapasztalható, a laikus szemlélő is láthatta a hatalmas beruházások hosszú sorát. Akkor nálunk már a stagnálás is eredménynek számított.
A válság térdre kényszerítette a románokat is, a Nemzetközi Valutaalap 25 milliárd euro összegű mentőőve azonban kegyetlen feltételek elfogadását kényszerítette rájuk. Az IMF felügyelete folyamatos. Akárcsak Budapesten.
Ma már nyilvánvaló, hogy a Magyarországon 2010-re tervezett 3,8 százalékos költségvetési hiány nem tartható. Akkor sem, ha Simor jegybankelnök és Oszkó távozó pénzügyminiszter végre elismeri, hogy Ciprus, EU ide vagy oda, igenis adóparadicsom, és nekik nem illik vagyonukat minden magyarországi adótól mentesen ott pihentetniük.
A formálódó Orbán-kormány főemberei ma már nyíltan beszélnek a Valutaalappal folytatott tárgyalásaikról, a szerintük idénre várható 6,9 százalékos hiány elfogadtatása céljából.
Nos, Románia éppen ugyanezt teszi. S miután azt még nem tudhatjuk, eredményesek lesznek-e a magyar tárgyalások, s ha igen, milyen következményekkel járnak majd, nézzük egyelőre a román példát. Mert, állítólag, az okos ember a más kárán tanul…
Emelkedhet a TVA és az adókulcs
2010 május 5.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a TVA és az egységes adókulcs növelését javasolta ahhoz, hogy rábólintson a költségvetési hiány 5,9 százalékról 6,9 százalékra történő növeléséhez. A pénzintézet szakemberei nem hiszik, hogy a kormány csökkenti a kiadásokat, és nem ért egyet a differenciált vagy progresszív adózással.
„A IMF elfogadhat egy 6,9 százalékos államháztartási hiányt az 5,9 százalékos helyett, az egy százalékpontnyi különbözet egy része fedezné az idei év GDP-csökkenését, és maradna egy 0,2-04, százalékos tartalék. Ezt a deficitet csak akkor hagyják jóvá, ha megbizonyosodnak arról, hogy a költségvetési bevételek elérik a tervezett szintet. A Valutaalap küldöttsége már nem hiszi, hogy a kormány képes lenne csökkenteni a kiadásokat. Volt elég idő, hogy megtegyék, de nem történt semmi. Most törleszteni kell a számlát” – nyilatkozták a MEDIAFAX-nak meg nem nevezett bennfentesek. Az említett források szerint tárgyalnak a hozzáadottérték-adó (TVA) és az egységes adókulcs növeléséről, de a Valutaalap nem fogad el megkülönböztetett TVA-t vagy progresszív adózást, mivel az egyenlőtlen alkalmazás szerintük a piac torzításához vezetne.
„Jelenleg több munkaváltozatról van szó, semmiről nem döntöttek, a kormánynak kell kiválasztania a megfelelő megoldást, hogy a költségvetési bevételek begyűjtését biztosítsa” – állították a források. A tárgyalások során a IMF aggodalmát fejezte ki, hogy túl nagy a szakadék az első negyedévben a tervezett és a megvalósított bevételek között.
Ugyanakkor a IMF képviselői tudatában vannak, hogy a következő időszakban nagyon kemény intézkedésekre van szükség, amelyeket a kormány nem akar majd foganatosítani, és nem zárják ki a megállapodás felrúgását. „A megállapodás megszakítása egyelőre csak találgatás” – mondták a források.
Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter kedden azt mondta,: a kormány és a IMF küldöttsége több változatról tárgyal, így lehetséges adóemelésekről is, de nincs olyan javaslat, miszerint 19 százalékról 25 százalékra kellene növelni a TVA-t.
Kormányzati források a Gândulnak azt nyilatkozták: a Valutaalap az egységes adókulcs megemelését javasolja 16 százalékról 20 százalékra, és 24 százalékos áruforgalmi adót szorgalmaznak.
